Az
orosz konyha alapja a bizánci udvar étkezési, ételkészítési
szokásaira vezethetõ vissza. Ez a régi tradíció ötvözõdött
a francia konyha finomságaival. A cári udvar és az orosz
nemesség elõszeretettel használta a francia nyelvet, így
a francia kultúra, mûveltség és vele együtt a francia konyha
is hatott. Fõleg I.Péter cár és II. Katalin uralkodása alatt
érvényesült a francia hatás, amit erõsített, hogy néhány
francia szakács letelepedett Oroszországban.
A
hatalmas ország területén többféle éghajlat is megtalálható.
Az országot övezõ tengerekben, tavakban, folyókban sokféle
hal, rák és hidegvérû állat fordul elõ.
Az
étkezések bevezetõje a zakuszki, lényegében egy vegyesízelítõ,
amit az éppen rendelkezésre álló halakból, zöldség- és salátafélékbõl,
húsokból, felvágottakból állítanak össze. Nincs szabály,
hogy mit és mennyit kell tálalni belõle. Oroszországban
már a múlt században szokás volt együtt tálalni különféle
hideg ételeket, ezt azután átvették a franciák és a svédek
is. Végül is a franciák finomították, fejlesztették tovább
úgy, hogy ma már a világon mindenhol elterjedt fogás a vegyesízelítõ.
Az
orosz konyha levesei tartalmasak, bõven fõznek a levesekbe
különféle húsokat, zöldségeket. Világszerte elterjedt az
orosz borscsleves, amirõl elmondhatjuk, hogy az egyik nemzeti
ételük. Káposztával, céklával, egyéb zöldségekkel, hússal
fõzik, tejfölözik. Többféle készítési módja vált ismertté.
Készítenek erõ- és krémleveseket, számunkra szokatlan módon
a húsételek közben vagy az étkezés végén fogyasztják.
Sokféle
változatban készítik a tésztaételeket, leveles, omlós vagy
kelt tésztákból. Ezeket töltik hússal, zöldségekkel, tojással,
gombával, rizzsel. A pirogot nemcsak sós töltelékkel adják,
de almás, túrós, barackos változata is ismert.
A
húsok minden fajtáját felhasználják. A fõzéshez olajat,
vajat, sertészsírt és a kisütött birka-, marhafaggyút egyarántalkalmaznak.
Nagy kultusza van a faszénparázson készített rostonsülteknek
és nyársonsülteknek. A húsokhoz burgonyát, káposztafélét
és sok nyers salátát adnak, pl. paradicsomot, uborkát, káposztát,
céklát. Sok nyers hagymát fogyasztanak, de kedvelik az ecettel,
az olajjal, a tejföllel ízesített salátákat is.
A
fõzelékek közül néptáplálék a káposzta, de kedvelt fõzelékek
a tök, a bab, a borsó, a lencse. A káposztát nyersen, fõzve
és savanyítva fogyasztják. Fûszerezésre, ízesítésre az ismert
fûszereken kívül aromás fûszernövényeket és savanyított,
erjesztett tejtermékeket is felhasználnak. A kefír, a joghurt
és egyéb tejtermékek mellett fogyasztják a juh-, kecskesajtot
és a túrót is.
Kenyérbõl
a barnább rozskenyeret részesítik elõnyben. Vajas és omlós
tésztából gyümölcsökkel, vajkrémmel, tejszínhabbal készítenek
különféle süteményeket. Fagylalt- és parfékészítmények egész
évben kaphatók.
Legkedveltebb
italuk a vodka
és a különféle borpárlatok, pálinkafélék. Közismert a magas
teafogyasztásuk, de kedvelik a tejeskávét is. Reggeli elõtt
szívesen fogyasztanak vodkát, pálinkaféléket. Minden étkezésnél
szívesen veszik az asztalra tett nyers paradicsomot, uborkát,
paprikát, hagymát, retket.
