Hivatalos nyelv: magyar Főváros: Budapest Államforma: köztársaság Európai Unió tag: 2004. május 1-től Közigazgatási beosztás: 19 megye és a főváros Az államhatár teljes hossza: 2 216,8 km Legmagasabb pont: Kékes ( 1014 m) Legmélyebb pont: Gyálarét ( 78 m) Főbb folyók: Duna (magyarországi hossza: 417 km), Tisza (magyarországi hossza 596 km), Lajta, Rábca, Rába, Zala, Dráva, Ipoly, Zagyva, Sajó, Hernád, Bodrog, Szamos, Hármas-Körös, Maros Legnagyobb tavak: Balaton (596 négyzetkilométer), Velencei-tó (26 négyzetkilométer), Fertő-tó (déli rész, 75 négyzetkilométer)
Magyarország területének megoszlása régiónként
Földrajzi tájegységek: Alföld, Kisalföld, Nyugat-magyarországi peremvidék vagy Alpokalja, Dunántúli-dombság, Dunántúli-középhegység, Északi-középhegység Népesség(2004. január 1, előzetes adat.): 10 117 000 fő Népsűrűség (2003. január 1., előzetes adat): 108,7 lakos/négyzetkilométer Főbb nemzeti és etnikai csoportok: magyar, horvát, német, roma, román, szerb, szlovák, szlovén
A népességből (%)
az ezer főnél kisebb településen élők aránya 7,6
a kis településen (1 000 -10 000 fő) élők aránya 33,1
a közepes népességű településen (10 000 -100 000 fő) élők aránya 30,2
a nagy népességű településen (100 000 fő felett) élők aránya 29,1
Főbb vallások: római katolikus, protestáns (református és evangélikus), görög katolikus, zsidó, ortodox Nagyobb városok:(2001. január 31.) Budapest (1 775 203 lakos), Debrecen (211 038 lakos), Miskolc (184 129 lakos), Szeged (168 276 lakos), Pécs (162 502 lakos), Győr (129 415 lakos) Közlekedési hálózat(1999. december 31.): vasút 7768 km ( 2530 km villamosított), közút 30 267 km Egy főre jutó GDP (bruttó nemzeti össztermék, 2002): 1 668 803 Ft
Hivatalos pénznem: forint, váltópénz: fillér
Ünnepnapok
január 1. (újév)
március 15. (az 1848/49. évi forradalom és szabadságharc kezdete, nemzeti ünnep)
május 1. (a munka ünnepe, Európai Unióba való belépés)
augusztus 20. (az államalapítás, Szent István király ünnepe, nemzeti és állami ünnep)
október 23. (az 1956. évi forradalom és szabadságharc kezdetének évfordulója, nemzeti ünnep)
december 25-26. (karácsony)
húsvét (2005. március 27-28..)
pünkösd (2005. május 15-16.)
november 1. (mindenszentek napja)
A Világörökség részei
Az Egyesült Nemzetek Oktatási, Tudományos és Kulturális Szervezetének (UNESCO) Világörökség-listáján szereplő magyar értékek:
Budapesten a Duna két partjának panorámája és a budai Várnegyed; a budai oldalon a Petőfi híd budai hídfojétől a Gellérthegyen, a Tabánon át a Várhegyig és a Vízivárosig húzódó szakasz; a pesti oldalon a Margit híd pesti hídfojétől a Petőfi hídig terjedő terület az Országházzal (1987)
Hollókő , az ófalu 55 jellegzetes háza a Cserhát hegyei között (1987)
Aggteleki cseppkőbarlang-rendszer, Szlovákiával közösen (1995)
Pannonhalmi Benedekrendi Főapátság és temploma, a Millenniumi Emlékmű, a Kálvária és a Boldogasszony-kápolna (1996)
Hortobágyi Nemzeti Park , Európa egyik legnagyobb, védett füves pusztája, magában foglalva a hortobágyi kilenclyukú hidat, a Hortobágyi Csárdát és a Pásztormúzeumot (1999)
Pécs ókeresztény emlékeinek együttese: a temetkezési csarnok és annak festett sírkamrái (2000)
Fertő-tó és környéke, A Fertő-tó Európa legnagyobb sóstava. Területének háromnegyede Ausztriáé. A világörökségi cím Magyarországon kiterjed a Fertő-Hanság Nemzeti Parkra, a fertőrákosi településközpontra, a nagycenki kastélyra és az Esterházy-kastélyra. (2001)
Tokaj , a magyar történelmi borvidék fovárosa. A város a tokaj-hegyaljai borvidékkel együtt lett a Világörökség része. (2002)
Andrássy út , Budapest 2313 méter hosszú sugárútja, amely a Bajcsy-Zsilinszky úttól a Hősök teréig tart. (2002)
Az itt közzétett információ
a Magyarország.Hu portálról származik Az információ frissítése
késhet, így az adatváltozásból bekövetkező problémák elkerülése
végetttovábbi információért látogasson el a forrás internetes
portáljára.
